Blokkok...

és blokkok.

Ritafoltok játékához és Lovizer Virág felhívására.

Egyik, hogy szórakozva tanuljunk, tapasztaljunk, tervezzük az újat, a sokkal tökéletesebbet...:)

Mert a következő sorozatot válogatott színekkel szeretném. Ezek a nem annyira féltett anyagok és színek tényleg csak úgy jöttek olló alá, ahogy a kezem ügyébe akadtak...Kicsit sok így nekem a sárga, a narancs, de majd oldom menet közben más színekkel is. Eddig tartottam magam az eredetileg meghatározott színekhez, de ha egyszer tarka, akkor legyen nagyon az...Nem?

...a többi pedig, hogy Virágnak segítsek egy kevéssel abban a nagyszerű vállalkozásban, amit az árvízkárosultakért tesz.

Igazán nem volt sok idő és áldozat...Ezzel a negyven db 20x20-as, egyszínű blokkal járulok hozzá a takarók varrásához, minden egyebet - összeállítást, hátlapozást, tűzést - ő fog elkészíteni.

 (Hétfőn postázom Virág... gondolom még nem későn.:)

Ha eddig még nem tettétek volna és szeretnétek, Virágnál érdeklődjetek...:)

Először a szabadságról...és még négy foltról

 Időközben eszembe jutott, hogy nem is vagyok annyira kezdő foltvarró. Nagyon tarkát varrtam már. Réges - régen (vagyis nem is annyira régen...) volt (van az még most is...) egy kollégium Kecskeméten. Ott laktam pár évig főiskolásként. Amikor beköltöztem, vinni akartam valami nagyon "otthont" és valami olyant, ami biztos csak nekem van. Sose felejtem el azt a sok, a szobámból kifelé hátráló és engem nagyon kételkedőn néző...:) embert, amikor meglátták az ágytakarómat.

 Miután kellő négyzetméternyi anyagdarab összegyűlt varrónő anyukám műhelyében, szín és egyéb válogatás, szabás nélkül egymásra fektetve, takarással összevarrtam szépen sorban az összeset. Még csak nem is szegtem el a végén. Annyira csúnya volt, hogy nem lehetett nem észre venni. Aztán híre járt a koleszban... és jöttek...csodájára jártak... barátságok kötődtek...no meg "üzletek", mert aztán kiderült, hogy nem csak összevarrni, de egy kicsit szabni - varrni is tudok...

Valahogy így kezdődött. Azzal a SZABADSÁG VÁGGYAL, HOGY NEM MINDIG KELL ÉS MUSZÁJ SZABÁLYOK SZERINT ÉLNI...Olyan szabályok szerint legalábbis, amiket nem feltétlen rád szabtak, inkább csak rád erőltettek, elvártak...Azok meg szépen beidegződtek...

Akkor még nem tudtam, hogy foltvarrok...nem csak anyagokat, hanem lélektársakat...

Azt se, hogy még milyen sokáig nem leszek eléggé szabad hozzá...

RitaFoltok játékához

(Nem profi foltvarróknak, tanulni vágyóknak!!!)

Mondtam, hogy egy kicsit izgulok a tarkaság miatt...:) De a követelményeknek megfelelően elkészült. Jó játék lesz. Olyan pofon egyszerűnek tűnik és azért bizony oda kellett figyelni...

Bármikor csatlakozhattok és nem kell minden blokkot elkészíteni. Viszont később egy - egy foltmunka tervezéséhez az elkészült blokkok jól jöhetnek.

Nézzetek be a többiekhez is, azokhoz, akik még csatlakoztak...

Mintha a kerek...

...egy hetes blogos létem alatt, csak itt ültem volna a gépnél...

Pedig nem. Na jó! Elég sokat.:) De ugyanúgy végeztem mindennel. Pontosabban nem maradtam el több dologgal, mint szoktam. :) Csak még sose futkostam ennyit  a géphez...:)

Köszönöm szépen ezt az első hetet Nektek. A hozzászólásokat, a leveleiteket, a válaszaitokat, a dicséreteket...

Hétfőn Rita blokkjait hozom. Zöld, piros, lila, narancs és citrom színek. Egyszerre! Sose varrtam tarkát...Mi lesz velem?... Izgulok!:))) A gyerekeimre bízom a színek válogatását. Több elemet is kiszabtam egy-egy blokkhoz, kíváncsi leszek, hogyan variálják.

A hétvége az övéké általában...így most az enyém is.:)

 Hétfőig egy kis desszert, csakis édesszájúaknak!

A habcsókokból ennyi maradt, itt várnak új otthonukra. 

Napsütéses szép hétvégét mindenkinek!

Olyan régóta...

...készülök arra, hogy nekem is legyen egy olyan igazi..., tarka-barka, foltvarrós, blokkgyűjteményes takaróm. Néhány tradícionális blokkot ki is próbáltam már, de mereven ragaszkodtam az egymással harmonizáló színekhez, sőt egy szín árnyalatait mertem csak egymással kombinálni. Így aztán többnyire az lett a vége, hogy - mivel sose volt egy színből megfelelő mennyiségű anyagom, kivéve ezt a pirosat, amit azóta sem hátlapoztam és béleltem...:) -,

a blokkokból kispárna lett, a kispárnából pedig ajándék.

Foltos találkozókra nem nagyon merek menni, mert ilyen helyeken (pontosabban ahol eddig én megfordultam) mindenki mindent tud már.  Az is, aki tanulni megy... rajtam kívül. Olyan szakszavakat hallgattam helyenként, hogy utána nem győztem szakszótározni...
Mire pedig fejben már "mindent tudtam" ahhoz, hogy "igazi" foltvarró legyek, addigra vagy egy (kettő, három) gyereket szültem, vagy elhelyezkedtem tanítani és más irányban éltem ki kreativitásom.

Telt-múlt az idő és én csak vágyakoztam, vágyakoztam arra a puha..., meleg..., tarka-barka..., téli estéken magam köré tekerős..., közben olvasós..., teázós..., múltra emlékezős..., nagyfotelben zenét hallgatós..., a mindennapi gondok és a világ elől elbújós TAKARÓRA...hogy talán egyszer eljön az ideje és lesz olyanom nekem is...

És akkor rábukkantam a felhívásra:

Eljött az ideje. Rita segít blokkgyűjteményből takarót varrni. Nekem is és ha szeretnéd, akkor neked is. Precízen, érthetően, blokkonként. Önzetlenül. Kérdezhetsz is tőle, nagyon kedvesen válaszolni is fog, kipróbáltam.:)

A babavarráshoz is kedvet kaptam Apró Zsuzska öltögetése közben. Abban, hogy egy olyan igazi babát varrjak, Aledi segít...majd. Neked is. :)

Nagyon jól érzem magam a hozzájuk hasonló emberek között...