Semmi különös...

...csak olyan nagyon szeretem ezeket a picikéket...:)

...s ha már úgyis fotóztam, miért ne dokumentálnám?...

Még mindig illatosak és levendulásak. :)

Egy kevéske van még belőlük (itt).

Magamat...

...ajándékoztam meg ma. Ok nélkül...

...vagyis nem.

Lehet, hogy ilyenek lesznek az idei karácsonyfa díszeink?

(... egyébként sem volt Tilda szívem, pedig régóta nagyon szerettem volna egyet.)

És most van kettő is, mert egy tegnap kapott meglepi alapján készítettem el az "enyémet".

Az ajándék, illatos levendulával,

az enyém vatelinnel pufira tömötten.

Mindkettő a szívem csücske...:)))

Olvasó szett...:)

Hogy mitől szett?:)

Hűvös estéken olvasó kuckódba bújva, a nyugtató és tisztító hatású levendulás zsákocskát illatozva, olvasol...Egy idő múlva elálmosodsz...Szükséged lesz egy könyvjelzőre...:)

Nem volt tudatos, hogy minden rajta van, amit eddig a zsákvászon alkotásaimhoz felhasználtam.

Jót mosolyogtam, amikor elkészült...:)

(És most a fotózással sem volt annyi bajom...

a fotó majdnem jobban tetszik, mint amiről készült...)

Boszorkányos...

...sorsolás történt. Mielőtt kiderül kié lesz a levendulás zsákom...zsák szeretetem...szeretet-zsákom..., le kell írnom egy boszorkányos történést...

Délutáni kávézgatásom alatt bekukucskáltam egy igen népszerű közösségi oldalra (fb), hogy meglessem, mi újság kreatív és egyéb ismerőseim háza (műhelye) táján...

Kosárnyi levendulám láttán, Elza megszólított és egy ideig elcsevegtünk. Tréfás megjegyzésére reagálva annyit írtam neki, hogy majd megmondom a gyerekeimnek...- akik egyébként lelkesen írogatták a kis cetliket a sosoláshoz -, hogy Elza feliratúból készítsenek jó sokat...

Nos...semmi ilyesmit nem gondoltam komolyan, tudtuk ezt mindketten ...sőt kedves ÖSSZES OLVASÓM remélem eszetekbe sem jut, hogy ilyesmit tennék valóságban, csak...

...néhány órával később sorsoltunk.

 Kisebbik lányom egész nap készült a jeles eseményre, 

kedvenc blúzát magára öltve,

 különösen alapos (és kivételesen hang nélküli) fésülködés

 és asztal rendezés után...
arra is gondosan ügyelve,
 hogy látszódjék a két kipotyogott fogacskájának a helye...

kihúzta a nevet...

ELZÁÉT!!!!

Nem hittem a szememnek!

Na de...

...éppen a fent leírtak miatt, ez így nem maradhatott...

Sose hinnétek, hogy nem bunda volt, sose...:)))

Így aztán új nevet is húzott Emi 

és két zsákocska megy az útjára...

A másik

RÉVÉSZ CSILLÁHOZ,

az ő gyönyörűséges, napsugaras parókiájába utazik.

És természetesen minden száz és következő száz, és a következő száz első olvasóját és majd az utolsó előttit, a névteleneket és kép-teleneket...

Mindenkit még egyszer köszöntök nálam!

Várlak továbbra is szeretettel!

:)

(valamiért a bejegyzésem is elég boszorkányosan nem akart bekerülni...)

Kosárnyi, levendulával...

...töltött zsákocska illatozik mellettem, amikor ezeket a sorokat írom...

Olyan kellemes hangulata van annak, ahogy néha egyet - egyet kiemelek,

 megnyomkodom puhán, megszagolgatom,

ide - oda rendezgetem őket, mert mindig a legjobban tetszőt rakom felülre...

van sokféle variáció...(csipke, gomb, szín, golyó...)

Legszívesebben megtartanám mind, 

de a boltba is kell jutnia...

és az

  első 100 rendszeres olvasómból

 is sorsolok valakit,

 akinek csak a címére lesz szükségem, hogy elküldjek neki egyet...:)

A 100. még hiányzik, őt várjuk meg azért!...:)

Ő is esélyes lehet és mindenki, 

aki a következő bejegyzésemig rendszeres olvasója lesz blogomnak...

Nem nagy dolog, de szívvel-lélekkel készült...

Nosztalgiából visszanéztem a négy! hónappal ezelőtti, első bejegyzésemhez az imént...

Épp egy ilyen zsák szeretettel köszöntöttelek Benneteket!

Nos...  Ti is, a zsákok is, a szeretet is megszaporodott azóta...

Köszönöm szépen!

:)))