Csak úgy...

...firkálni volt kedve a lányomnak. 

Mindig meglep valamivel. 

Jó lenne megfejteni, hogy mik ezek a csak úgy rajzok. 

Az első rajz számomra a leggyönyörűbb.

Szerintem az őrangyalait rajzolta meg...:)))

Anélkül, hogy tudta volna...
Lehet, hogy nagyon elfogult vagyok a gyerekemmel,
 de valljuk be, hogy 15 évesen nem átlagos tevékenység kikapcsolódás ürügyén
 ilyenekkel előbújni a szobából...

A rajzos blogot is felfrissítettem ezekkel a fura alakokkal. :)

Aranyalma...

...alma logója. Nem aranyból, de ettől eltekintenék, ha megnyerném.

Játszom...:)

Vénusz...

...születése dadaista értelmezésben.:)))

Ez volt ugyanis a feladat...

Gyerekekkel, testvéremékkel és barátokkal alkottuk ma délután.

Kreatív Töltet elnevezést kapta az a foglalkozás, ahol ma és a múlt héten is jártunk.

A következőt sem hagyjuk ki, az biztos!

Azt hiszem ismertek már annyira, hogy tudjátok mennyire gyengém az ilyesmi...:)

Eszméletlen jó volt!

A MŰ:

(figyelmetekbe ajánlom a részletes tanulmányozást!:)))

(A Nő, mint...)

A mi kis alkotó csapatunk:

Legkisebb gyerekem igazgat valamit:

Utolsó simításaim:

(azért tűnt el a kezem, mert éppen nagyon -nagyon festek:) 

Innentől a többieké...

Le a kalappal a tizenéves diákok és nem utolsó sorban a tanáruk (Roho) előtt.

Náluk már látszik a képzettség is...

Ezek után most már egyensúlyban vagyok.:)

Az utolsó kupac Mikizsák holnap elhagyja otthonom.

Nem is bánom.

Kicsit sok volt...

Kikosaraztam...

... magam. :)

A benne és előtte lévő két apróságot, az arány kedvéért tettem oda.

Holnap gombok még kerülnek rá, csak elfogyott.

Fotózni sem lesz időm, mert utána a Télapónak kezdem készíteni aprócska hátizsákjait.

Nem keveset, úgy hogy megint eltűnök.

Aki szeretné, hogy eggyel (kettővel, hárommal) többet készítsek, kérem szépen még a héten szóljon!

Köszönöm!

Láncfestésnek...

neveztük el azt a tevékenységet, amit a gyerekeimmel ma délután játszottunk.

Játékszabály:

Végy annyi rajzlapot, ahányan vagytok és üljetek körben az asztalhoz...

Fessetek a papírotokra egy tetszőleges vonalat, pöttyöt...bármit!

Add tovább a rajzodat a melletted ülőnek...

és folytasd egy újabb elemmel, immár nem a saját megkezdett papírodon.

Csak úgy, ami eszedbe jut.:)

Megint tovább adod...

és ez addig megy láncban, amíg el nem tűnik a festék alatt a fehér rajzlap.

Ajánlott korosztály: óvodástól nyugdíjas korig.:)

Kellékként egy adag pattogatott kukorica jól jön,

nem csak mert finom,

hanem mert ki lehet próbálni, hogyan fog rá a tempera...

 (lehetőleg ne egyétek meg, bármily csábítóan is néz ki.)

És persze az elmaradhatatlan zenehallgatás, beszélgetés...

Az őszi szünet fénypontja volt ez a játék. (eddig:)

Próbáljátok ki! Nagyon szórakoztató és.... a végeredmény?

Nosztalgiáztam...

...mert kerestem a viaszbatik "alkotásom" a múlt évezredből...

mert hogy tényleg akkori...

...csak nem találom.

Pedig Colette múltkori bejegyzése óta izgat a téma, vajon milyen voltam korábban. Milyennek rajzoltam azt a motívumot, ami a főiskolai rajzszakkörön a feladat volt a viaszbatikhoz.

 Mi maradt meg belőle?...

Áthoztam-e valamit abból a mai alkotgatásaimba?...

Nem találom, de tudom, hogy megvan. 

Helyette megmutatom ezeket a kis helyeskéket, amit keresgélés közben találtam.

Örömmel nyugtáztam, hogy egészen jóban voltam a színekkel...:)

...és

-precízen varrtam papírra,

-legalább kétszáz jojót varrtam esténként vállamon egy csecsemővel,

-szerettem a stilizált virágokat és a kislány szobába valókat,

-képes voltam varrógép nélkül, kézzel applikálni...

-a rózsás romantika is fellelhető,

-a maci pedig azért kihagyhatatlan, mert a legeslegeslegelső patchwork alkotásom...

Zsuzskámmal - kilencedikes középiskolás lányommal - közel egyidős...:)

Ha van kedvetek, mutassatok be ti is néhányat első sikereitekből!

Kíváncsi lennék, hogy ki honnan indult...:)

El sem hiszem...

...hogy mindjárt újra itt tartunk...

Tavaly az utolsó pillanatban készültek el ezek a pici  Télapó zsákok Emi lányom ovis csoportjába...

Annyira bájos volt ez a sok apró csomag együtt!

Azért amikor megkérdezték, hogy meg is tölteném-e őket, akkor gyorsan odatoltam három anyukát, 

és a dajka néni is munkálkodott ez ügyben...

Kettőt pluszban is készítettem, azok nem keltek el tavaly a Meskán, 

de nem egyszer volt azt hiszem nyitólapon. 

Micsoda élmény volt az akkor! :)

De talán majd most!!!

Ha jól emlékszem, november utolsó napjaiban töltöttem fel a két kis apróságot...:)

Eggyel jobb, mint december 4-én, nem?

Talán most még időben vagyok...

Folytatása...

...következik, hiszen megígértem.:)

Ezzel a rajzzal...

többek között.

Antal Andi sógornője által készített remekmű...szerintem.:)

Ha lesz időtök nézelődni a rajzos blogban, bátorítsátok néhány szóval majd egymást!

Kösz! Mindenki nevében!

(Ugye nem baj, hogy nem magyarázkodom a nyári kihagyás miatt?)

Boszorkányos...

...sorsolás történt. Mielőtt kiderül kié lesz a levendulás zsákom...zsák szeretetem...szeretet-zsákom..., le kell írnom egy boszorkányos történést...

Délutáni kávézgatásom alatt bekukucskáltam egy igen népszerű közösségi oldalra (fb), hogy meglessem, mi újság kreatív és egyéb ismerőseim háza (műhelye) táján...

Kosárnyi levendulám láttán, Elza megszólított és egy ideig elcsevegtünk. Tréfás megjegyzésére reagálva annyit írtam neki, hogy majd megmondom a gyerekeimnek...- akik egyébként lelkesen írogatták a kis cetliket a sosoláshoz -, hogy Elza feliratúból készítsenek jó sokat...

Nos...semmi ilyesmit nem gondoltam komolyan, tudtuk ezt mindketten ...sőt kedves ÖSSZES OLVASÓM remélem eszetekbe sem jut, hogy ilyesmit tennék valóságban, csak...

...néhány órával később sorsoltunk.

 Kisebbik lányom egész nap készült a jeles eseményre, 

kedvenc blúzát magára öltve,

 különösen alapos (és kivételesen hang nélküli) fésülködés

 és asztal rendezés után...
arra is gondosan ügyelve,
 hogy látszódjék a két kipotyogott fogacskájának a helye...

kihúzta a nevet...

ELZÁÉT!!!!

Nem hittem a szememnek!

Na de...

...éppen a fent leírtak miatt, ez így nem maradhatott...

Sose hinnétek, hogy nem bunda volt, sose...:)))

Így aztán új nevet is húzott Emi 

és két zsákocska megy az útjára...

A másik

RÉVÉSZ CSILLÁHOZ,

az ő gyönyörűséges, napsugaras parókiájába utazik.

És természetesen minden száz és következő száz, és a következő száz első olvasóját és majd az utolsó előttit, a névteleneket és kép-teleneket...

Mindenkit még egyszer köszöntök nálam!

Várlak továbbra is szeretettel!

:)

(valamiért a bejegyzésem is elég boszorkányosan nem akart bekerülni...)

A kiállítás...

...kicsit másképp, mint gondoltam, de megnyílt. 

Mindent leírtam, hogy miért úgy... azt hiszem így lesz jó. :)

Jobb oldalon is megtalálod az új blog logóját.

Egy ábrándozós jövőbe nézős, újabb lilás-rózsaszínes, 

fellegekben járós rajzomat választottam hozzá. 

(shushanna)

Köszönöm minden résztvevőnek a játékban való részvételt!

Az ingyenes belépőt - amit ajándékul szántam - ITT veheted át. :)

Jó szórakozást!

Annyira...

...régen írtam már...

Nézelődtem közben erre-arra, és láttam sok új szépséges alkotást, felsorolni sem tudnám, de...
ami még ezeknél is jobban tetszett, hogy néhány ügyes kezű  művészlelkecske azóta sem hagyta abba a "kacskaringós vonalak" rajzolgatását. Örülök Lányok, hogy találtatok a rajzolásban örömöt és kellemes pillanatokat szereztetek vele magatoknak... és persze - közzétéve - másoknak is. Hiszen leginkább ez volt a célom...

Pl. itt van egy múltheti kikapcsolódás-kezdeményem...:)

 (negatív effekttel)

Így csipke hatású...

Az eredetije pedig - ahogy a lányom mondta:))) - "Olyan tetkós!"

Időközben kaptam egy-egy nagyon kedves, hálálkodó levelet...itt is köszönöm ezeket. De kicsit be is kellett húzni a nyakam, mert néhány embert azt hiszem megtévesztettem... Továbbra is csak annyit tudok mondani, hogy ez a játék arról, szól, amit néhányan már megtapasztaltatok... egy fajta terápia, öröm, kikapcsolódás... Semmilyen képesítésem nincs sem elemezni, sem értékelni "műalkotásaitokat"... egyszerűen megosztani szerettem volna valamit, amit én már kipróbáltam és jól éreztem magam benne...no és a kíváncsiság is mozgatott persze...

Sőt olyan kíváncsiság is, hogy néhány rajzot megnéztem különböző képmanipulációs eszközzel. Sok érdekes kép született...Majd meglátjátok...:)

Ne ijedjetek meg! Minden rajznak az eredetijét szeretném elsősorban kiállítani...:)

Egyszerű negatív effekttel így néz ki, ahogyan megváltozik egy rajz jellege. Nem csak a fentit, hanem egy régebbi, lila ködös hangulatú :) rajzomat is megváltoztattam egy egészen más hatássá... Még befejezetlen...lassan egy éve már :)

Egy kis before - after :)))

előtte..

és utána...

...mintha rozsdás lenne...

Ezek a lila és rózsaszín álmaim egyelőre nem rozsdásodnak, de olykor - olykor annyira összerezzenek a 

"hopp! ez is elmúlt!" 

érzésétől...

A játékhoz továbbra is lehet csatlakozni. A feltétel nem más, mint hogy legyen otthon ceruzád és papírod...:) És persze, ha kész, juttasd el hozzám mail-ben!

A régebbi jelentkezők rajzait is nagyon várom ám!!! Jó lenne, ha minél színesebb lenne a mi közös virtuális kiállításunk.

 Varrtam is, de azokból inkább majd holnap mutatok.:)

Megint...

...egy kollázs.

Kezdek hozzáérteni... Nem volt könnyű, de sikerült.
Ezzel nevezek  Anikó játékába.

Ábrándozós kissé, de most ezt szeretem...:)

Egy kis kedvcsináló...

...részletekkel.:)

Az eddig beérkezett kacskaringós, egyenes, görbe vonalakkal készített rajzokból...

...egy kollázzsal.

Elképzeléseim szerint majd folyamatosan lehet a határidőn túl is feltölteni az esetleges új és új rajzaidat.
Ahhoz, hogy egészen nagy kedved legyen folytatni vagy elkezdeni ezt az alkotó-felszabadító tevékenységet, olvasd el Makay Anikó írását! Szerintem szenzációs! Nem tudom megmondani hányszor és hányszor lapoztam vissza tanulni, hogy hogyan szabad, lehet, kell...illetve nem kell!:)

Ugye, hogy azt gondolod, hogy " Ilyent én is tudok!"...?
Hát persze! Ha nincs benned a fehér papír frász...