Egyszer...

...biztos lesznek bolondos, nagyon színes alkotásaim is, 

de még mindig ezekkel a visszafogott, nyers vásznakkal érzem igazán otthon magam.

Lenek, pamutvásznak.

Puhák, finomak.

Szeretem ezeket az anyagokat.

(...de holnap virágosak készülnek...

és mennek a Meska polcomra)

A bordóból...

... Jucc kérésére végül is táska lett.
A szokásos fazonban, pedig tudok ám másfélét is varrni...
...ha akarok :)

A szürke szoknya még tervezés alatt... 

Nem éppen...

...csigás és indás, mint azt tegnap írtam, de egy ideje kiszabva álltak a polcomon és kényszert éreztem befejezni ezeket a bugyrokat.

 Nem mondom, hogy fő műveim lettek, de azért elégedetten kapcsoltam ki a varrógépemet ma is.

Azt látom, hogy csipke nélkül lettek volna jobbak...

Na de biztos lesz, akinek éppen így tetszik... a boltban.:)

Nosztalgiáztam...

...mert kerestem a viaszbatik "alkotásom" a múlt évezredből...

mert hogy tényleg akkori...

...csak nem találom.

Pedig Colette múltkori bejegyzése óta izgat a téma, vajon milyen voltam korábban. Milyennek rajzoltam azt a motívumot, ami a főiskolai rajzszakkörön a feladat volt a viaszbatikhoz.

 Mi maradt meg belőle?...

Áthoztam-e valamit abból a mai alkotgatásaimba?...

Nem találom, de tudom, hogy megvan. 

Helyette megmutatom ezeket a kis helyeskéket, amit keresgélés közben találtam.

Örömmel nyugtáztam, hogy egészen jóban voltam a színekkel...:)

...és

-precízen varrtam papírra,

-legalább kétszáz jojót varrtam esténként vállamon egy csecsemővel,

-szerettem a stilizált virágokat és a kislány szobába valókat,

-képes voltam varrógép nélkül, kézzel applikálni...

-a rózsás romantika is fellelhető,

-a maci pedig azért kihagyhatatlan, mert a legeslegeslegelső patchwork alkotásom...

Zsuzskámmal - kilencedikes középiskolás lányommal - közel egyidős...:)

Ha van kedvetek, mutassatok be ti is néhányat első sikereitekből!

Kíváncsi lennék, hogy ki honnan indult...:)

Befejeztem...

...a kéket. :)

Újabb hatás ezzel a motívummal a színnek köszönhetően, ebben a fazonban.

Nagyon jól néz ki farmer ruházathoz a kékségével.

Remélem örül majd az iskolás... Még nem is tudja, hogy lesz neki ilyen...:)

Hamarosan - picit megvariálva a szirmokat, mert kékem van bőven -

 a boltba is teszek egyet belőle. 

Bordósban...

...de inkább sötét ciklámen színben is készült egy napvirágos, vagyis nagy virágos...:)

...és egy bugyor,

a táska színéhez illeszkedő.

Bár az egyik az őszi fesztiválokhoz,

 a másik romantikus hangulatokhoz illeszkedik...

A boltban vannak, de a húgomnak fáj a foga a bugyorra...

És én mindig jószívű vagyok...:)

Boszorkányos...

...sorsolás történt. Mielőtt kiderül kié lesz a levendulás zsákom...zsák szeretetem...szeretet-zsákom..., le kell írnom egy boszorkányos történést...

Délutáni kávézgatásom alatt bekukucskáltam egy igen népszerű közösségi oldalra (fb), hogy meglessem, mi újság kreatív és egyéb ismerőseim háza (műhelye) táján...

Kosárnyi levendulám láttán, Elza megszólított és egy ideig elcsevegtünk. Tréfás megjegyzésére reagálva annyit írtam neki, hogy majd megmondom a gyerekeimnek...- akik egyébként lelkesen írogatták a kis cetliket a sosoláshoz -, hogy Elza feliratúból készítsenek jó sokat...

Nos...semmi ilyesmit nem gondoltam komolyan, tudtuk ezt mindketten ...sőt kedves ÖSSZES OLVASÓM remélem eszetekbe sem jut, hogy ilyesmit tennék valóságban, csak...

...néhány órával később sorsoltunk.

 Kisebbik lányom egész nap készült a jeles eseményre, 

kedvenc blúzát magára öltve,

 különösen alapos (és kivételesen hang nélküli) fésülködés

 és asztal rendezés után...
arra is gondosan ügyelve,
 hogy látszódjék a két kipotyogott fogacskájának a helye...

kihúzta a nevet...

ELZÁÉT!!!!

Nem hittem a szememnek!

Na de...

...éppen a fent leírtak miatt, ez így nem maradhatott...

Sose hinnétek, hogy nem bunda volt, sose...:)))

Így aztán új nevet is húzott Emi 

és két zsákocska megy az útjára...

A másik

RÉVÉSZ CSILLÁHOZ,

az ő gyönyörűséges, napsugaras parókiájába utazik.

És természetesen minden száz és következő száz, és a következő száz első olvasóját és majd az utolsó előttit, a névteleneket és kép-teleneket...

Mindenkit még egyszer köszöntök nálam!

Várlak továbbra is szeretettel!

:)

(valamiért a bejegyzésem is elég boszorkányosan nem akart bekerülni...)

Az egyik táska...

...már terv formájában új otthont biztosított magának:

a másik pedig itt várja ugyenezt, csak ő már kész állapotban.:)

Nem mondom, hogy nem hozott napsütést, de...még nem elég tartósat.

Lehet, hogy sok sárgát kellene varrnom?

Tegnap...

...ígértem.
A teljesség igénye nélkül, fotókkal az elmúlt hét munkáiból...

Mert azért, ha elég óvatosan lopódzom a varrósarkom felé és nem veszik észre a drága kis gyerekeim, hogy lopni akarok egy-két órát varrásra magamnak, akkor azért viszonylag elfogadható mennyiséget tudok kihozni magamból kevés idő alatt is. 

Kezdem egy egyszerű, de praktikus ötlettel. 

Összehúzható szájú 22x22cm-es egyszerű zsák volt az igény, bármilyen anyagból. Nem sikerült egyszerűre, négyzetesre pedig nem szerettem volna, de annál nagyobb volt az öröm, amikor elkészült.:)

"Kettő az egyben" szütyő és felakasztható tároló lett az eredmény. Ugyanis, csak néhány hónapig lesz szükség ezekre a zsákokra...de ha már nem lettek annyira csúnyácskák, akkor miért ne legyen később is valamilyen funkciójuk...? Így született ez a három különböző (textilpelenka táskában tárolására, hordozására), amiből a kollázst készítettem...

Kettő ide is kerül majd ezekből.:)

A régebbi kedvencek ballagásra készültek.

Nagyon szeretem ezeket készíteni... (és látni is:)

...és szintén régebbieket varrtam meg újra, Kecskemétre utaztak. 

Valahogy a nyárba sokkal inkább illeszkednek ezek a narancsok, mint a fagyos télbe,

 amikor az első, ezekhez hasonló született. 

Ez a fotó nem túl jó, (osztálykirándul a fényképezőm), 

de szebbeket, hasonló bugyrokat itt nézhetsz meg.:)

Végül egy tervről...az is narancsos. A nagylányom tervezte a mintát a kislányom segítségével. 

A gombvirágos táskáim az alapja, de a zseb helyett ezt az általuk festett virágot kellene textilbe foglalnom...

A ruhámat délután kezdem varrni...Utána megpróbálom mindezek nyomaiból előkeresni a lakásom, mert pénteken ballagás a lányom főszereplésével...:)

Megint...

...egy kollázs.

Kezdek hozzáérteni... Nem volt könnyű, de sikerült.
Ezzel nevezek  Anikó játékába.

Ábrándozós kissé, de most ezt szeretem...:)

Egy kis kedvcsináló...

...részletekkel.:)

Az eddig beérkezett kacskaringós, egyenes, görbe vonalakkal készített rajzokból...

...egy kollázzsal.

Elképzeléseim szerint majd folyamatosan lehet a határidőn túl is feltölteni az esetleges új és új rajzaidat.
Ahhoz, hogy egészen nagy kedved legyen folytatni vagy elkezdeni ezt az alkotó-felszabadító tevékenységet, olvasd el Makay Anikó írását! Szerintem szenzációs! Nem tudom megmondani hányszor és hányszor lapoztam vissza tanulni, hogy hogyan szabad, lehet, kell...illetve nem kell!:)

Ugye, hogy azt gondolod, hogy " Ilyent én is tudok!"...?
Hát persze! Ha nincs benned a fehér papír frász...