...amikor felvették a lányát az álomsuliba?
Balatonalmádi kéttannyelvű gimi. 90 km.
Megérdemli. Megdolgozott érte...nem könnyű bekerülni...
Na de éééén? Velem mi lesz? Brühühü...még csak most született...
"Nem mennél a (helyi) grafika szakra inkább?"- én.
"Jaj, anyaaa!"- ő.
Újabb zokogás...persze csak én. Ő fülig elégedett vigyor... Hosszú keze a nyakam körül...szedegetem a borsófőzeléket...jövőre kevesebbet kell belőle főznöm hétköznap...
Erre az elengedésre tréningezem kb. két éve magam, és miközben a fél világot végigtelefonáltam a jó hírrel, sorban dobáltam a telefújt zsepiket...
Az én álomsulimba anno nem engedtek a szüleim... 26 éve fogadtam meg, hogy ez az enyéimmel nem lesz úgy...Nesze nekem!
Más lesz a világ. De jó, hogy van még másik kettő!...:)
http://www.youtube.com/watch?v=Iuy7-c38Z6M
Nagyon boldog vagyok...
Gratulálok nektek, sok sikert a sulihoz. :))
VálaszTörlésGratulálok a nagylánynak a sulihoz! :-) Neked meg sok erőt és kitartást! Milyen jó lesz, amikor hazaér! :-)
VálaszTörlésGratulálok és sok sikert a lányodnak.
VálaszTörlésVeled érzek, én már attól szenvedek, ha becsukja a szobája ajtaját. Az én Bogim kisgimnazista, itt helyben, így van még pár évem. Olyan gyorsan nőnek.
Gratulálok én is, és tökéletesen megértelek. Most örülök, hogy még picik a gyerekeim... Hasonlóan fogok érezni, ha netán messze mennek tőlem. Örülj, hogy örül! :)
VálaszTörlésKöszönöm a mosolyotokat, a gratulációkat és az együttérzést.
VálaszTörlésEnnyire szentimentális délutánom már régen volt, de élvezettel hallgatták kedvenc történeteiket...a születésükét...:)
Ha valami fontos történik velük, valahogy mindig előjön belőlem...:)))
Bele kell nyugodni a gyerekek elmennek a jövőjük felé :)
VálaszTörlésDe mindig haza jönnek !
Szia, Shusanna!
VálaszTörlésKöszönöm a kedves szavaid és együttérzek Veled, mert igaz az én Lányom nem megy ilyen messzire, de hasonló érzelmek dúlnának Bennem is, ha így jártunk volna........
Nem könnyű jól elengedni őket, hisz az eszeddel tudod, hogy ennek meg kell történnie, ez így egészséges és törvényszerű és kell az önállósodás........, de az a nagy anyai túlcsorduló szívberendezés.......na az meg folyton izgatott és kedélybeteg, amikor nem ölelheted, érezheted már folyton a belőled kiszakadt húsod és véred, aki oly kedves a számodra.........
Kitartást , de legalább van körülötted még kettő emberke...., akik átsegítenek.....
Tényleg már meg akartam kérdezni: hogy sikerül egyedül nevelned a három csemetét?
Nem lehet mindig könnyű....vagy rosszul gondolom?
Ha tolakodó voltam, ne haragudj......
Marikám próbálom, próbálom...
VálaszTörlésLarion-Larion! Mindig szíven találsz. Szeretem az őszinteséged, az ösztönösen tiszta, csípőből jövő gondolataidat. Nem vagy tolakodó, sőt, pontosan tudod, hogy jól esik a kérdés...
Bizony nem könnyű néha. De nem a létükkel járó napi feladatokkal nem bírok, hanem azzal az igazságtalan helyzettel, amikor a zsebemben két diplomával elindulok tanítói, óvónői vagy bármilyen munkát keresni és enyhe lenézéssel utasítanak el, mert... "hármat? egyedül?" pontosan tudják, hogy mire számíthatnak...Eléggé alsóbb rendű emberi faj az elvált asszony...Gyerekekkel meg...?! Na de nem vagyok az a kétségbe eső fajta...Sőt!
Így legalább azt teszem, amit minden "túlcsorduló szívberendezéssel" megáldott anyának tennie kéne...
Velük, itthon...Szabadon, békében, nyugalomban, mosolyogva...Mindig is ezt szerettem volna.
Csak mindig azt hittem meg kell felelnem mások elvárásainak...
A két kis kezem meg egyre ügyesebb, hozzásegít ahhoz, hogy a kenyéren vaj, a vajon szalámi, jó esetben a szalámin sajt is legyen.
Eddig sikerült...Hiszem, hogy mindig is fog...úgy állok hozzá...az a napi legalább 36 óra persze sokat dobna a történeten!:) Röviden ennyi, így...:)
Kösz a kérdést! Most legalább megveregetem a vállam egy kicsit, megérdemlem...:)))
Shusanna!
VálaszTörlésSzólíthatlak a keresztneveden..., amit nem tudok ?
A Hokata blogjában szerveznek egy találkozót a blogosok körében.....
Szívesen elmennék, Neked van kedved hozzá?
Megveregetheted a vállaid, mert van miért......erős emberke lehetsz.... :))
Zsu, Zsuzsi, Zsuzsa... mindegy melyiken szólítasz, majd ha találkozunk eldöntöd melyik illik legjobban, jó?
VálaszTörlésNaná, hogy van kedvem! Ritafoltoknak írtam korábban egy ilyen batyus piknikről...valamikor nyáron...Alig várom!!!:)))
Tündércsajszi! Nagyon kedves ember vagy...:)))
És igen, igen sokan mások is!!!:)))
Szia!
VálaszTörlésKicsi a világ, hogy éppen itt futunk össze?
Nekem is 3 gyermekem van, 2 lány.Ők gimisek, a kisfiam pedig idén lesz iskolás.Nehéz, amikor "kirepülnek", bár nekem csak gimisek, de jó oldala is van, csak magamból indulok ki. Amikor Középiskolás lettem és koleszos, na onnantól kezdtem el az önálló életet.Hidd el, ha jó a kapcsolatotok,akkor nem lesz semmi probléma:)
TELJESEN megértelek..., olyan nehéz elengedni őket, én a lányom szalagavatóján éreztem úgy, hogy valami meghalt bennem..., aztán, hála Istennek, feltámadtam... :)
VálaszTörlésUgye-ugye Szera?! Az az érzékeny anyai szív!
VálaszTörlésDe csoda dolog is az! Áldás van az anyákon...a valódikon...