...odamerészkedtem. Nem is alkotni, ahhoz a szombat délután már igen csak az utolsó pillanat volt. Hokata ígért egyszer egy nem virtuális ölelést... Nem túlzás, hogy érdemes volt ezért messzire utazni... Nagyon messzire...egy másik dimenzióba. Ahol az időt másképp számítják... és sok minden más, mint ami ebben a blogtérben az meglátszik... Túl a dombtetőn van egy hely, ahol megtörténhetett...
néhány - nem virtuális - ölelés...:)
volt sok...
igazi...
meg még igazibb...
Láttam itt a barátságtakarót is!!!
megtapogattam...
mögé bújtam...
kitalálgattam melyik blokk kié...
mosolyogtam...
elismertem...
ámultam az egyszerű szépségtől...
sajnáltam, hogy lemaradtam pl. erről...
Anikó már fent a dombtetőn megmondta, hogy csodálatos a hely...
Biztos mondott volna még sok mást is a napraforgó tábla mellett üldögélve velem a kék takaróján,
csak annyira sokat beszéltem... beszéltem... beszéltem...
Olyan Ő... rád figyel... valóban...
A kreativitás semmilyen szinten nem ismert határokat...:)))
Annyi mindenre voltam kíváncsi...
És ők is...:)
és arra is, hogy jövőre kik lesznek ott,
vajon hány DE után érek mégis oda...
Azért Colette írj fel mégis légyszíves!...:)
Köszönöm!
Köszönöm!
Utóirat Larionnak és a hasonló lelkű embertársainak:
amikor az utolsó útszakaszt tettem meg a földúton odafelé, éppen ez a zene szólt a Quimbytől... Tudom, hogy várod a levelem...még ülepednek bennem a történtek, nem olyan egyszerű azt leírni... az biztos, hogy jövőre ott a helyed... biztos...:)
Ez a bejegyzés - tudom - eléggé sajátos nyelvezetű, picit személyeskedő is... ne haragudjatok ezért... jövőre veled is ugyanott... Rendben?
Ez a bejegyzés - tudom - eléggé sajátos nyelvezetű, picit személyeskedő is... ne haragudjatok ezért... jövőre veled is ugyanott... Rendben?
Olyan jó olvasni az élménybeszámolókat!Kedvet csináltok nekem is.
VálaszTörlésA bornyitós technika pedig nagyon ismerős.:)
Irigykedek.... :)) De jó lehetett!
VálaszTörlés(Számolok is: jövőre Mici 2,5 éves lesz. Talán....)
Shushanna, nagyon jó lett a beszámolód. A sok-sok impresszióból szerintem sokakban összeáll a kép. No és nem szeretnék nagy szavakat mondani, mégis remélem, hogy jövőre fogunk találkozni.
VálaszTörlésLidércke szurkolok, veled is jó volna beszélgetni, közöset alkotni. :)
:))
VálaszTörlésJaj, de jó is volt.
VálaszTörlésNem számított az idő, nem volt egy hétig más csak MI. Az alkotás, szabadon, csak is jókedvünkben, a sok dumcsi, komoly és komolytalan, a finomabbnál is finomabb kaják, az éneklés, a nevetés, az elmélyülés, minden magunkért és egymásért.
Hihetetlen drága Zsuzsám, hogy egy napot voltál csak köztünk, s mégis ugyanúgy ott vagy a szívemben, mint a többiek. Persze már akkor tudtam, amikor kiszálltál az autóból, egy húron pendülünk.
Puszi Neked!
Értem én, érzem én Zsuzsi...... jók ezek a belső hullámverések.........sok mindent helyükre illesztenek és energiákat adnak és másféle örömöket..... és nagyon jó, hogy rövid időre is , de olyan helyen jártál, ahol a közös nyelv , a közös rezgésszint befogadásra talált... és tovább épít majd....... Csak így érdemes élni.... az örömöket kergetni és elfogadni.......
VálaszTörlésJó érzés volt olvasni a soraitok....... !!!!
Na, majd eljön az idő, mikor megírod....... Vigyázz Magatokra.... :)))))))))
Azt nem mondod, hogy pont az a szám szólt a kedvencünk...., akkor...... :)))))))))))) Semmi nem történik ok nélkül...semmi......., de most már csak pár óra és zaklathatom a kabócákat a fák körül...... és rohangálok eszeveszetten , vagy valami hasonlót teszek.......egy szerpentinen, mint a Quimby-ék.... :)))))))))))
VálaszTörlésMost mit mondjak???
VálaszTörlésErről van szó Drágáim!...Pontosan erről... :)))
Nocsak, írtam, de nincs sehol:-)
VálaszTörlés"Ezt a nőt ismerem"- ez az őszinte felkiálltást ma is a fülembe hallom.
Jövőre kitágítjuk az egy napot egy hétté és még ennél is többen leszünk.
Annyira szépen írsz, és fényképezel, hogy akinek ezek után nincs kedve eljönni... magára vessen. Van az a nagy takaró, amin elférünk! :-)))
VálaszTörlésColette! ez így is van...de nem innen...jövőre megfejtjük...:)
VálaszTörlésAnikó! lehet, hogy szépen, de inkább úgy írnék, mint ahogyan Te... gondolkodni már elkezdtem egy ideje úgy... talán hozzá jön a többi is...:)