Örülök Neked, hogy itt vagy! Már vártalak!

Kérlek, nézz szét nálam, ha valaki vagy valami felkeltette érdeklődésedet...

Nézelődj, olvasgass...

Írj nekem néhány jó szót, ha tetszik valami...és akkor is, ha nem:)

S legfőképpen érezd jól magad!

2010. július 22., csütörtök

Véletlenek...

...pedig nincsenek...

Szegény elhanyagolt boltomba, sokat sejtető (1új) üzenet érkezett, miszerint a réges - régi rózsaszínű bugyor sorozatomból, egy kedves megrendelőnek megtetszett ez a fajta rózsás.


Megkérdezte, elkészíteném-e újra a részére.
Éppen nem tartózkodtam itthon, de a választ megírtam, hogy talán - talán egyre való anyagom még lesz...

De hol? Most szanáltam ki az egész lakásban mindent, az összes anyagom kiválogatva, összehajtva és sehol nem találkoztam még csak a fecnikkel sem, ami ezekből a tömény romantikus rózsás anyagokból maradt... 
Akkor ugrott be a doboz! Ahhoz nem nyúltam rendrakás közben, magasan is volt, azon a környéken rend is volt, nem lett volna értelme. Izgatottan feltúrtam és ezt találtam...:)))


Öt bugyor kiszabva lapult benne...néhány centi bársony-, és selyemszalag híja volt csak:)
Régen örültem ennyire megrendelésnek, munkának. Holnap fotózom és töltöm őket a Meskára. Egy fotó erejéig itt is mutatom majd. Nagyon helyes látvány együtt az öt...:)

Örültem azért másnak is. Lidércke lepett meg, de nagyon... A múltkor csereberéltem vele - egy azóta is kedvenc - neszesszert, és kifelejtette a csomagból a ráadás meglepetést. Így aztán duplán kaptam pótmeglepetést fájdalom díjul. :)))
Az egyik ez a kis kitűző volt...


...már a testvéremnél díszeleg, nem volt apelláta.:) De van még belőle....)

A kulcstartót pedig pici lányom gondolta azonnal magáénak, mivel tulipán a formája, és ez az ő jele az oviban.
Persze, hogy megkapta...:) 
Néhány perc elteltével azonban így hozta vissza az egyszerűen is kedves tulit.
Egy jojóval és egy gombbal díszítette, azt mondta én is mindenre varrok vagy virágot, vagy gombot...
Dorkám! Ugye nem haragszol, hogy beleegyeztem ebbe az alkotó folyamatba? :)))


Azt hiszem nem lehet elég korán kezdeni...A jojók egy kisebb dobozban ezer színben várakoznak a sorsukra. Ő ezt választotta... és a gombot is hozzá... Emi lányom a fotózás óta a varráson is túl van, de azt még gyakorolni kell, a kulcstartó ugyanis funkcióját veszítette a két réteg összevarrásával...:))) Ettől függetlenül nagyon büszke vagyok rá!

Köszönjük Lidércke neked ezt a "játékot"! :)

5 megjegyzés:

  1. Dehogy haragszom! :) Emi továbbgondolta. :D

    Édes a bugyor, szépek az anyagok :)

    VálaszTörlés
  2. Velem mindig az ilyen módszeres rendrakás után fordul elő, hogy az az egy dolog, amit fájó szívvel, ötször végiggondolva kidobtam, a legégetőbben hiányzik utóbb.

    VálaszTörlés
  3. Hú,de szépséges!!!!!Nem csodálom,hogy rendelt még belőle!
    Az ilyen megtalálások olyan jók!!!!

    Nem akarlak zaklatni,csak megkérdezem,hogy megkaptad a levelemet? Ha nem szeretnél,ne válaszolj rá,teljes mértékben megértem,komolyan!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Puszil Emi, Lidércke!

    Zsizsike! Van egy olyan dobozom, amiben az ilyen ötször meggondolt, de végül is ki NEM dobott dolgokat tartom...én már tanultam.:)

    Köszönöm Julcsi!:)

    Mammka! Megírtam a választ...

    VálaszTörlés